Online jövő a bevásárlásban – sorra zárnak be bevásárlóközpontok


  • Vállalkozónet
    júl 31, 2017

    Számos olyan webáruház áll ma már rendelkezésünkre, melyeknek köszönhetően ki sem kell tennünk a lábunkat a lakásból, hogy megszerezzük a vágyott/szükséges termékeket. Nem kizárólag a „külföldről rendelős” oldalakra kell gondolni, ugyanis egyre több multi vezeti be hazánkban is a neten történő bevásárlást, majd szállítják házhoz a kosár tartalmát. Gondoljunk bele: ha már így is megoldható a bevétel, miért nem csak egy raktár költségeit fizeti az üzemeltető?

    A változás szele Amerikát már biztosan elérte, hiszen egyre több pláza zárja be kapuit örökre, derül ki a Forbes magazin cikkéből. Nem kell azonban az óceánon túlra mennünk, hogy ezt a jelenséget magunk is megfigyeljük: egy holland kutatás szerint az évtized végére a kereskedelmi egységek offline változatának mintegy 20%-ára már nem lesz szükség Hollandiában, ezzel pedig 2 millió négyzetméternyi bevásárlóközpont válik feleslegessé Európában is a jövőben.

    A bevásárlóközpontok helyzete Angliában sem a legfényesebb: az elemzések szerint szintén a ’10-es évek végéig az ország északi részén az üzletek közel 30%-ára kerülhet lakat, csak London városában pedig az üzlethelyiségek 10%-a válhat feleslegessé. Így viszont mintegy 320 ezer alkalmazott veszti el munkáját – hogy könnyebb legyen elképzelni, ez a szám megegyezik Szeged lakosságának a duplájával.

    Magyarországon, bár most még csak enyhén, de a jövőben egyre inkább érezhetővé válik majd az online vásárlás térhódítása. A GKI Digital és az Árukereső.hu idei kutatása szerint tavaly elérte az egymilliárd eurós értékhatárt a hazai online kiskereskedelmi forgalom, ám nálunk még mindig csak alig 4% százaléknyi származik internetes vásárlásokból. Az elemzés által az is kiderült, hogy 2015-höz képest tavaly 80%-kal növekedett a webáruházak forgalma. A Rackhost tárhelyszolgáltató adatai szerint az elmúlt években intenzíven növekedett az internetes tárhelyhelyet bérlő webáruházak száma. A változás tehát nálunk is elkezdődött.

    De mi történik az így – gyakorlatilag – haszontalan üzlethelyiségekkel, kiürült épületekkel? Milyen célt fog szolgálni így egy-egy város központja, és mi történik a városok elosztásával? A várostervezők latolgatják a lehetőségeket, számos megoldás egyelőre még csak vita tárgyát képezi – igaz, hogy még mindig abszurdnak tűnhet a városközpontok „elpárolgása”, azonban az elemzések eredményei miatt a szakemberek szükségesnek tartják a felkészülést erre is. Egyesek a szuburbanizáció egyre erősödő folyamatát tartják valószínűbbnek, míg mások ezt vitatják – mindenesetre a plázák és kisebb üzletek megüresedése mind a kormányzatnak, mind pedig a különböző városok vezetőségének komoly gondot fognak okozni. Egyes felvetések szerint a legnagyobb veszélynek a szegényebb városrészek vannak kitéve, hiszen az amúgy is szerényebb környékeken igazi gazdasági és ezzel együtt életszínvonalbeli zuhanás lesz tapasztalható, ha az üzletek tucatjával kezdenek majd bezárni.

    A webáruházak azonban még így sincsenek „gazdasági biztonságban”, hiszen sorra tűnnek el az olyanok, melyek valamilyen oknál fogva nem alkalmazkodnak korunk új és egyre változó okoseszközeihez. Ma már a fejlett országok netes kereséseinek fele indul okostelefonról, így azok a kereskedők, akik nem optimalizálják időben webes felületüket az igényeknek megfelelően, bizony hamar alul fognak maradni.