A fogyasztók sokszor nem bíznak az online kereskedelemben és szolgáltatásokban.

Még mindig túl sok probléma akadályozza azt, hogy a fogyasztók és a vállalkozások teljes mértékben kihasználják az internetes szolgáltatásokat.

Az EU szerint az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások fejlődése hatalmas lehetőségeket hordoz magában.

A fogyasztók sokszor nem bíznak az online kereskedelemben és szolgáltatásokban, és aggódnak, hogy jogaikat tiszteletben fogják-e tartani, különösen, ha valamilyen probléma adódik. Sokszor az is frusztrálja őket, hogy egyes szolgáltatások az ő országukban elérhetetlenek, vagy hogy nem vásárolhatnak más tagállamokban - például mert a szolgáltató nem hajlandó az országukba szállítani, vagy nem fogadja el a külföldi hitelkártyát.

Az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv garantálja, hogy e szolgáltatások megfelelnek bizonyos kritériumoknak, és megalapozta a határokon átnyúló online szolgáltatásokat. Az irányelv azt is előírja, hogy az online szolgáltatóknak általában véve tiszteletben kell tartaniuk azon ország szabályait, amelyben székhellyel rendelkeznek.

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz. Kötelezi például a szolgáltatókat arra, hogy elérhetőségüket megadják az internetes honlapokon, garantálja a reklámok könnyű felismerhetőségét és védelmet nyújt a kéretlen e-mailek ellen. Ezen felül az irányelv bizonyos feltételekkel mentesíti a felelősség alól a közvetítő szolgáltatókat, ha illegális tartalmak tárhelyeit üzemeltetik vagy harmadik fél által az internetre feltöltött illegális tartalmakat továbbítanak.

Az EU szerint az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások fejlődése hatalmas lehetőségeket hordoz magában; jótékony hatásai gazdasági, társadalmi és szociális téren egyaránt megmutatkoznak. Az internetes gazdaság minden megszüntetett nem internetes állás helyett 2,6 új online állást hoz létre, és még a vidéki vagy a világtól elzárt területeken is szélesebb választékot kínál a fogyasztóknak.

Az alacsonyabb online árakból és a rendelkezésre álló termékek és szolgáltatások nagyobb választékából eredő haszon 11,7 milliárd euróra tehető, ami Európa GDP-jének 0,12%-ával egyenlő.

Ha az elektronikus kereskedelem a kiskereskedelem 15%-át tenné ki és a belső piac akadályait felszámolnák, a fogyasztók nyeresége 204 milliárd euróra rúgna, ami már az európai GDP 1,7%-át jelentené.

Az Európai Bizottság azonban megállapította, hogy még mindig túl sok probléma akadályozza azt, hogy a fogyasztók és a vállalkozások teljes mértékben kihasználják az internetes szolgáltatásokat: gyakoriak az alkalmazandó szabályokkal kapcsolatos bizonytalanságok, illetve e szabályok figyelmen kívül hagyása, az ajánlatok sok esetben átláthatatlanok és nehezen hasonlíthatók össze, a fizetési és a szállítási módok pedig költségesek és nem megfelelőek.

Ezért - az európai digitális menetrend és az egységes piaci intézkedéscsomag keretében, valamint az Európai Tanács azon kérésére reagálva, hogy terjesszen elő ütemtervet a digitális belső piac 2012-ig történő végleges létrehozására - a Bizottság egy tizenhat konkrét fellépést bemutató közleményt fogadott el.
E fellépések célja, hogy 2015-ig megkétszereződjék az elektronikus kereskedelem részesedése a kiskereskedelemben (ma annak 3,4%-át teszi ki), csakúgy, mint az internetes gazdaságé az európai GDP-ben (ez jelenleg kevesebb mint 3%).

2015-re az online kereskedelem és szolgáltatások a növekedés és a nettó munkahelyteremtés akár több mint 20%-át is kitehetik majd egyes tagállamokban (például Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Svédországban).

A cél a dinamikusan fejlődő digitális belső piacnak jobban megfelelő környezet megteremtése. Ehhez meg kell oldani az akadályt jelentő problémákat, s ugyanakkor támogatni kell a vezeték nélküli összeköttetésbe és az új generációs rögzített infrastruktúrákba történő befektetéseket, lehetővé téve a felhőalapú számítástechnikai erőforrások (cloud computing) kifejlődését is.

A közlemény szerint az elektronikus kereskedelem és az online szolgáltatások a következő öt év során a foglalkoztatás és a növekedés akár 20%-át is kitehetik. Könnyebbé válik majd a földrajzi értelemben elszigetelt, vagy más értelemben sérülékeny személyek hozzáférése is a javakhoz és a szolgáltatásokhoz, ami hozzájárul az európai térség kohéziójához.

A Bizottság emellett felsorolja az internetes gazdaság fejlődése előtt álló akadályokat is: az országhatárokon átnyúló jogszerű online szolgáltatások túlságosan korlátozott voltát, a fogyasztók nem kielégítő védelmét és tájékoztatását, a nem kellően hatékony szállítást és fizetési módokat; a még mindig túl nehezen kezelhető illegális tartalmakat és a számítógépes bűnözés terjedésének veszélyét.

 
Forrás: nfh
 

Kapcsolódó anyagok:

Mennyire bízhatunk a külföldi vásárlásban?

Internetes vásárlás - jogok és tanácsok

Vásárlás webáruházból: mire érdemes figyelni